Tévhitek a külföldi munkavállalásról II.

2019-04-17 16:25:07

Folytatjuk a külföldi munkavállalással kapcsolatos minisorozatunkat.

Az első részben 5 kérdéssel foglalkoztunk és ezúttal újabb öt jelenséget veszünk górcső alá.

 

1)     Dokumentumok nélkül is megy.

Megcsörren a telefonod. A vonal túlsó végén a világ legjobb munkalehetőségét kínálják Neked. Te két dolgot tehetsz: elhiszed, és fejest ugrasz az ismeretlenbe, vagy bemondásra nem hiszel el semmit, és több infót, vagy akár bizonyítékot kérsz (sőt, már az esetleges próbamunkáról érdeklődsz). Ismerős szituáció? Sanszos, hogy igen. Most akkor fordítsuk meg a dolgot: Te felhívod a Jobcapitalt, elmondasz mindent magadról, minden kérdésünkre válaszolsz. De pont a lényeg hiányzik: nincs önéletrajz, se bizonyítvány, semmi, ami alátámasztja a végzettséged és tapasztalataidat! Szükségünk van a dokumentációdra ahhoz, hogy a partnerek felé kiajánljunk.

2)     Próbamunkát és annak egyéb költségeit mindig ki kell fizetni...

A munkavállaláshoz vezető úton az egyik, ha nem a legnagyobb lehetőség (vagy éppen buktató) a próbamunka – és nem is csak a pár óra/egy nap miatt, amit azzal tölt el a jelentkező, hogy a teljesítményével meggyőzze a (remélhetőleg majdani) munkaadóját. Ez a tevékenység a munkáltatók álláspontja szerint „semmit nem tesz hozzá a cégük teljesítményéhez”, ezért pedig nem jár honorárium. Ez még úgy ahogy rendben is lenne (főleg, ha megfelelés esetén egyből lehet kezdeni), de – különösen elutasítás esetén – előkerül egy másik sarkalatos pont, az egyéb költségek térítése. Sok cég ilyenkor sem szeret zsebbe nyúlni, inkább foglalnak (helyette) 1-2 éjszakára szállást – de vannak, akik még ennyit sem tesznek. Ha nem akarjuk, hogy teljesen hoppon maradjunk, akkor érdemes mindig a próbamunka előtt nemcsak a megfelelő információkat beszerezni, hanem ebben a kérdéskörben is előre megegyezni!

3)     … és hazajárást is.

Letelt a munka, irány haza! – valószínűleg sokan gondoljátok mindezt, mielőtt autóba ülnétek, és nekivágnátok az alighanem alsó hangon is akár több száz kilométeres hazaútnak. Mint mindennek, úgy ennek is komoly anyagi vonzata van, mégis óriási tévedés azt elvárni, hogy ezeket térítse a munkáltató – ugyanis semmi sem kötelezi őt erre (sem), tehát maximum „adható” juttatásról beszélünk! Vannak persze cégek, ahol havi egyszeri hazautat fizetnek, de itt általában véget is ér a dolog. Viszont könnyen lehet, hogy ezért „cserébe” sokszor pont az Auslöse lesz jóval kevesebb, vagy éppen a szállás nem lesz ingyenes, és valamennyi hozzájárulást kell érte fizetni…

4)     Csak a kollégámmal/haverral/stb. dolgozok együtt

Megértjük az indokokat: ketten vagytok, összeszokott csapatot alkottok, egy autóval utaznátok, stb. Jelezzük is a partner felé, hogy együtt mennétek dolgozni. De mi van akkor, ha a cég másképp dönt, és csak Téged venne fel, a kollégát pedig nem? Bevállalod így is? Vagy kötöd az ebet a karóhoz? Vagy ha fel is vesznek titeket: semmi garancia nincs arra, hogy mindig egymás mellett fogtok dolgozni! Sőt, mi van akkor, ha a partner elküldi a kollégát, mert nem megfelelő a teljesítménye/nyelvtudása/hozzáállása, vagy mert nincs elég munka? Maradsz? Mész? Kérdések, amelyekre csak Te tudod a választ – és amiket érdemes még az elején alaposan végig gondolni!

5)     Csak rosszul jársz, ha kölcsönzött dolgozó vagy

Vége a munkaidőnek, és mielőtt az öltözőbe érsz, szólnak, hogy várnak a főnök irodájában. A „Chef” az üdvözlést követően közli Veled, hogy noha elégedett a teljesítményeddel, de mégsem tud tovább foglalkoztatni, mert nincs elég megrendelés. Te ott állsz leforrázva, mert jól érezted magad, jó volt a munka és a csapat is – de most vége. Miután kipakoltad a szekrényedet, már csörög is a telefonod, a kölcsönző cég munkatársa keres Téged, aki elmondja, hogy megkapta az üzenetet, de semmi baj, menj vissza nyugodtan a szállásra, várhatóan egy óra múlva újabb hírrel tud szolgálni. Hatvan perccel később már bőszen jegyzetelsz: holnap próbamunka, egyből lehet utána kezdeni, a meló szinte ugyanaz, 200 km-rel közelebb vagy az otthoniakhoz, a bér is rendben van – megmenekültél. Másnap reggel, úton az új helyre menet csörög a telefonod, egy volt kollégád az az előző cégtől: őt is elküldték, ráadásul saját alkalmazott volt. Elkéri annak a kölcsönző cégnek a számát, amelyik gyorsan elhelyezett Téged, hátha… Biztos, hogy csak rosszul jársz, ha külsős vagy?! 


Fotó: pixabay.com


Írta:
Lendvay Lajos
Jobcapital